Mivel az egész cégnél egyedül én vagyok magyar, (leszámítva a két vajdasági kollégát, akik ugye szerbek) így eléggé furcsán néznek rám, mert általában nem sétál be senki az utcáról és kezd el egyedül dolgozni közvetlen szerződéssel egy német vállalatnál. Az esetek túlnyomó többségében a cégnél dolgozó melós ajánlja a barátait kollégának, vagy munkaerőközvetítő  cég által dolgoznak a külföldiek. Egyértelmű, hogy ha valaki közvetít, akkor azt jutalékért teszi, majd ha annyira nagyon jó munkaerő, akkor idővel, általában két év elteltével átveszi a vállalat közvetlen, ám határozott időre szóló szerződéssel.

Lengyelek

"Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol és issza borát."

A lengyel srácok például így vannak foglalkoztatva a göngyölegosztályon, egy közvetítő cég által. Közülük egy beszél németül a többi 4-5 pedig követi a nyelvész professzort, bárhova is megy. Mindenféle szünetet együtt tartanak. Úgy közlekednek, mint a guppik az akváriumban. Igazi füves zombi mindegyik. Hozzájuk képest a lajhár egy hullócsillag. 05:30-tól biztosítják a munka látványát 15:30-ig. Mivel kiesik a capo-k (kis főnökök, középvezetők) látóteréből, így mindössze arra összpontosítanak, hogy mozgásnak tűnjön a meditációjuk. Elég monoton munkát végeznek, szó se róla, de az ambíciót, a versenyszellemet, életvidám hozzáállást keresve sem találsz rajtuk. Valamilyen állapotban megérkeznek, becsekkolnak, majd 20 perc lézengés, délig imitáció, kicsekkol fél órára kajálni, majd megy tovább a bábozás 3-ig, onnantól együtt, ülve drukkolnak a nagy mutatónak az órán, hogy 15:28 legyen, mert mire elsétál kicsekkolni, addigra pont 15:30 lesz. Aztán kisétálnak a cég parkolójába, nem kérdés ki vezet. Naná, hogy a nyelvész. Kíváncsi lennék, ha egyszer ez a pásztor lebetegszik, vajon mi lesz a nyájával?

Frissítés:
Dolgozik még egy 19 éves lengyel gyerek is ugyanebben a munkakörben az anyukájával. A fiú nyári munkán van, anyu meg féltette annyira, hogy ő is vele tart e nemes kalandban. Tipikusan az a fajta anyuka, aki elsőként jelentkezik a szülői értekezleten, hogy a táborozó gyerekét elkísérje önköltségen.

Oroszok

 Ezer közül is megismerni őket. Ha megszólalnak, akkor az akcentusuk egyből elárulja őket, de a felsőbbrendűségi komplexusukat csukott szájjal is nyilvánvalóvá teszik. Göngyöleg osztályon, vagy áru összekészítő részlegen egy sincs. Csak vezetnek. Teherautót, vagy targoncát. Imádnak dirigálni, észt osztani, de a munkavégzésük előtt le a kalappal, nyugodtan, de rendkívül hatékonyan dolgoznak. Bárhol van, ő délben megáll és eszik. Elég kemény értékrendjük van, ami engem teljesen meglepett. Aki nem dohányzik nem férfi. Pont. Ennyi. De egy nő ha rágyújt, akkor repül a tasli, mert Szibériában, ahonnan például többen érkeztek, ott csak a kurvák cigiznek. Nő például nem ihat röviditalt és sört sem. Kizárólag borozhat, vagy pezsgőzhet, például szilveszterkor, vagy születésnapon, de nem sűrűbben, mert apa féken tartja anyát. Önmagát persze nem, de anyára minden szabály és hagyomány vonatkozik, hogy tiszta legyen, ki a főnök otthon. Van egy folyamatos rivalizálás a németek és köztük, sokat látott Rudi spanom szerint azért, mert a világtörténelemben is folyton egymás ellen harcoltak, innen eredhet, hogy folyamatosan a német fölé akar kerekedni német földön. Több helyről is kaptam a tanácsot, hogy érdemes őket kerülni, mert sunyik. Simán hátba támad, ha úgy szolgálja érdeke. Tapasztalatom szerint a legsegítőkészebb, legkorrektebb csókák az oroszok között vannak, én nagyon jól kijövök velük.

Törökök

Ez lepett meg a legjobban, egy turbános sincs a munkahelyemen.

Románok

Érdekes velük a helyzet, mert mindössze egy román targoncás van, a többit együttesen rúgták ki. Állítólag valami hatalmas szarkeverést kezdtek el, és kézen fogva eltanácsolták őket szépen. Az Egy Targoncás pedig a küszöb alatt mászkál, mert nem szeretne a többi komája sorsára jutni. A minap magyarul szólt hozzám, hogy "vigyázz egy kicsit légyszíves". Teljesen meglepett, majd mondta németül, hogy csak ennyit tud, de ez persze ebből a kifejezésből egyértelműen látszik, hogy lehetetlen. Ha egy szóval fejezte volna ki magát, akkor hihető lenne. Így viszont valószínű, hogy Erdélyből jött.

Vajdasági magyarok

Amint kormányunk a 2/3-os többséggel elfogadta, hogy a környező országok magyarjai megkaphassák a magyar állampolgárságot, egy kisebb csapat elkezdte a szerbeknél a magyarul beszélőket kiszervezni okosan németbe jó pénzért. Ugye Magyarországgal ellentétben Szerbia nem EU tag. Tehát a megoldás az volt, hogy magyar nyelven kérvényezik a kalandvágyó jelentkezőnek a magyar állampolgárságot, amit szinte biztosan meg is kaptak. És amint ezt lezongorázták, már lehetett is menni egyenesen Németországba magyar útlevéllel dolgozni. A srác aki ezt elmesélte, a sajátján kívül még 30 családról tud, akik így vannak itt. Volt valami beszálló összeg ebbe a kalandba, majd havi szinten is adakozni kellett ennek a szervező csapatnak egy éven keresztül. Szóval nincs ingyen a hakni, de az első időben, mikor kell végig fogják a kezüket. Intéznek nekik német lakcímbejelentést, bankszámlát, egészségbiztosítást, valami munkát, meg egy patkányrágta munkásszállást.

Németek

Általánosságban távolságtartók és furcsák. Első alkalommal kicsit be is csokiztam, mikor hallottam, hogy magában beszél, majd nevetgél picit. Fingik, büfög, szívja az orrát, köhög, tüsszent bele a világba kéz nélkül.

Két táborra osztanám őket. Csupa szív németek vs. Vérgeci németek. Nincs átmenet.

A csupa szív német örömmel mesél a balatoni élményeiről, mint a "puszta, kolbász, gulasch, paprika". Megkönnyíti az ember beilleszkedését a cég életébe, segít átlátni a bonyolultabbnak tűnő helyi dolgokat. Elmagyaráz útvonalakat, mert az elterelések mindennaposak és megnehezítik a GPS-szel felfegyverzett sofőr dolgát is. Én nagyon jól el vagyok velük és ők is szeretnek velem dolgozni mint az utóbbi napokban visszahallottam.

A vérgeci német már más tészta. 10 éve dolgozik a cégnél, úgy hogy egyetlen szabadnapot sem vett még ki, sem szabadságra, sem betegség miatt. Reggel már 200 a pulzusa, természetesen nem köszön vissza, úgy néz rám, mintha miattam nem lett volna bajnok a Bayern München. A harmadik napomon, mikor együtt voltunk túrán Psycho-val (mert a németek így hívják a háta mögött), akkor jöttem rá, hogy miért kiabál az összes forgalomban részt vevővel, miért kiabál velem, miért kiabál a telefonban, meg úgy általában a bolygó lakóival, szerves és szervetlen vegyületeivel. Hozzávetőlegesen 1 liter kávét iszik meg a délelőtt folyamán termoszból. Ezzel az eljárással garantálja magának és kollégáinak a kellemes légkört. A rosszindulat persze nem hiányozhat. A szakmájában koronázott király, viszont egy tanácsot sem ad, de baszogat, hogy lassú vagyok, fülem hallatára fogad pénzben a másik vérgecivel, hogy másnap már nem jövök, mert a mai napon jól megfuttatott. A másik vérgeci egy targoncás. Akkorára hízott, hogy ilyet csak a LifeNetwork-ön láttam dokumentumfilmen. Épphogy elfér a pufi rizsa a targonca fülkéjében. Amikor csak tehette, de az első hónapban naponta egyszer biztosan szakított rá alkalmat, hogy egy-egy skinhead dalból idézzen nekem egy versszakot. Tiszta hülyét csinál magából. Amint meglát odakanyarodik a targoncájával, elmondja az okosságát, erre én kiröhögöm, mert mivel tilos csak úgy indokolatlanul furikázni a csarnokban, ezért muszáj leszednie a kocsimról az összes árut. Így előbb végzek, tehát még jót is tett velem az isten barma.

Helyreigazítás!

Mint megtudtam, a vérgeci német nem létezik, hiszen ő nem rosszindulatú, csak bosszantják a rutintalan kollégák kérdései. Elég bosszús lehet, mert az átlagos karrier a cégnél kb. 2-3 hónap. Igen komoly szinten van a fluktuáció, így tűnik vérgecinek a kezdő szemében. De el tudtam már csípni jó passzban mindegyiket, ami teljesen összezavart.

Szóval egy valódi gyöngy ez a munkahely. Igazi olvasztótégelye ez az európai kultúráknak. Ezt a szociológiai kíváncsiságomat leszámítva már nagyon örülök, hogy végre önálló küldetéseket kapok. Sokszor jobb egyedül, mint egy hülyével, vagy egy meg nem értett zsenivel.